Tetőgerincre szerelhető kompakt szélkerék – RidgeBlade

A RidgeBlade fantázianevű, tetőgerincre szerelhető mikro szélkerék kialakításánál fogva már egészen kis szélsebességnél, és változó irányú szél esetén is képes energiát termelni. A gyártó, a The Power Collective honlapjának tanúsága szerint a berendezés idén elnyerte a Dutch Postcode Lottery Green Challenge 2009 díjat.

A berendezés kifejlesztői alapvetően két célt tartottak szem előtt. Olyan energiatermelő rendszert akartak tervezni, amely egyrészt esztétikailag sem rontja egy épület látványát, másrészt hatékonyan hasznosítja a szél energiáját.

Ezért olyan formát és szerkezetet választottak, amely a szinte minden tetőszerkezeten létező tetőgerincet használja föl, ahhoz idomul. A mini turbina beleilleszkedik az épület szerkezetébe, ezért nem érheti kritika a műemlékvédők részéről. Azaz városi, falusi és akár műemlékvédelmi környezetben is alkalmazható.

Ugyanakkor elhelyezkedésénél fogva szél energiáját is jobban hasznosítja a hasonló rendszereknél. A tető síkja ugyanis összegyűjti és fölgyorsítja a szelet, belevezeti azt a turbinába, s ezzel már viszonylag kisebb szélsebességnél képes energiát termelni a berendezés.

A gyártó tervei szerint – a gyakorlati tesztelést és az engedélyezési folyamatot követően – a berendezés a jövő év elején jelenik majd meg a piacon, s ezzel nemcsak az egyéni villanyszámla csökkentése válik lehetővé, de elterjedésével a szén-dioxid kibocsátás csökkenéséhez is hozzájárulhat.

 

10 centis hőszigetelés? Felejtse el!

A hamarosan életbe lépő szigorú és immár kötelező érvényű irányelvek teljesítéséhez nem lesz elég a hazánkban elterjedt 8-10 cm vastag szigetelések használata, legalább 20 cm vastag hőszigetelés alkalmazása válik szükségessé.Magyarország csak épületállományának teljes körű szigetelésével lesz képes teljesíteni az Európai Unió 2030-ra előirányzott energiahatékonysági célkitűzéseit. Az Unió új energiahatékonysági keretirányelve ugyanis az energiafelhasználás 30%-os csökkentését és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-os visszaszorítását írja elő.

E célokat hazánk azonban csak akkor lesz képes teljesíteni, ha a panel és nem panel társasházak szigetelését célzó program folytatása mellett, az eddig energiahatékonysági szempontból mellőzött, de a hazai épületállomány 73%-át kitevő családi házak szigetelésére is életképes finanszírozási modellt dolgoz ki. A várhatóan októberben életbe lépő szigorú és immár kötelező érvényű irányelvek teljesítéséhez ráadásul nem lesz elég a hazánkban általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelések használata, hanem a 2015-ben életbe lépő szabványoknak megfelelő, legalább 20 cm vastag hőszigetelés alkalmazása válik szükségessé.

Ezzel a hőszigetelés vastagsággal a Knauf Insulation mérései alapján bizonyíthatóan elérhető az akár 45-50%-os fűtési energia- és költségcsökkenés is. Ezen az úton azonban a napokban a családi házak energiahatékonysági fejlesztésére bejelentett 1 milliárd forint mindössze a jó irányba tett első, de apró lépésnek tekinthető, hiszen a támogatási keretösszeg családi házak szigetelésére nem vonatkozik, miközben a környező országokban már ezen ingatlanok hőszigetelésére is létezik támogatási mechanizmus.

Sürgető feladatokat és drasztikus lépéseket ír elő az EU

Az Európai Unió energiapolitikájának legfőbb célja 2030-ra az, hogy a közösség egésze 30%-kal csökkentse a primerenergia felhasználását, 40%-kal mérsékelje az üvegházhatású gázok kibocsátását, mindeközben pedig a megújuló forrásból (szél, víz, nap, geotermikus, óceáni, biomassza stb.) származó energia részarányának az összes megtermelt energia mennyiségén belül 27%-ra kell emelkednie. Az ajánlás szintű 2020-as stratégiától eltérően, az EU ezen célok elérését számon is kérheti a tagállamokon és szankcionálhatja majd.

Magyarország lehetőségeit a gyengeségei adják

Hazánk energiafogyasztása az ezredforduló óta jelentős mértékben nem változott, éves szinten 1050-1090 PJ között mozog. Leginkább a megújuló energia arányának növelésekor indulunk hátrányos helyzetből az EU többi tagállamához képest, hiszen míg az Unióban a teljes energiamennyiségnek átlagosan már 20%-a származik megújuló forrásból, addig hazánkban ennek mértéke csak 13%, de sajnos nem állunk jól épületeink hőszigetelése terén sem. A Knauf Insulation adatai szerint miközben az Unióban átlagosan 10-ből 2 lakóépület szigetelt, addig hazánkban 10-ből mindössze 1 épület tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. Ez tehát azt jelenti, hogy hazánk számára a legnagyobb energia-megtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, egy szigetelésre összpontosító komplex energiahatékonysági program megvalósítása jelenené.

 

Reklámok